5 hét kihagyás után visszatértem! A sérülésem teljesen rendbe jött, és a dobogókői lelkigyakorlatnak is vége (ott mondjuk lehetett volna futni, de elkapott egy elég jó kis takonykór, úgyhogy csak nagy sétákkal tudtam kicsit kárpótolni magam).
Nem hagytam, hogy a visszatérés öröme elterelje a figyelmemet a fokozatosságról, a terv a távok és az intenzitás fokozatos növelése, így ma is csak egy laza 6-7 km-re indultam el Pomázon, a kedvenc emelkedőimen. Furcsa volt újra futócuccba öltözni, főleg a téli verzióba (eltartott egy kis ideig, mire mindent összekészítettem). Laza, 140 alatti pulzussal indultam, a tempót egyáltalán nem figyeltem (jobb is), jó volt újra kocogni, kint lenni, kikapcsolódni, már nagyon várom, a hosszabb futásokat... Az emelkedőkön kicsit felugrott a pulzusom, de azt kell hogy mondjam, összességében sokkal jobban sikerült az edzés, mint azt előzetesen reméltem!
7,46 km, 57:13 (avg 7:40 min/km, HR 143)
